Márciusban folytatódott a foglalkoztatás növekedése az Egyesült Államokban és a piaci várakozásoknál alacsonyabb munkanélküliségi ráta alakult ki a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete, a Bureau of Labor Statistics (BLS) pénteki jelentése alapján. A márciusi foglalkoztatási adatok már nagyjából megközelítik a járvány előtti szintet.
A Törökországban tartott, keddi fegyverszüneti tárgyalásokon jelentős előrelépés látszott körvonalazódni: úgy néz ki, Ukrajna talán mégis hajlandó lemondani a Donbaszról és a Krímről, cserébe Oroszország pedig hajlandó biztonsági garanciákat adni Ukrajnának, illetve azt is megengedik, hogy csatlakozzanak az EU-hoz. Az orosz vezetők azt is bejelentették: leépítik katonai jelenlétüket Kijev és Csernyihiv térségében. Bár Washington is megerősítette, hogy az orosz csapatok megkezdték Kijev külvárosának elhagyását, szerintük csak a csapatok átcsoportosításáról van szó. Az oroszok azt mondják, hogy most már a Donbasz „felszabadítására”, azaz megszállására összpontosítanak, a világ pedig feszülten figyel, hogy valóban változik-e az orosz stratégia, vagy ismét csak egy már jól megszokott blöffel állunk szemben.
A lefontosabb események:
1. Már Moszkva is hűti a megegyezéssel kapcsolatos várakozásokat: a Kreml szerint nem történt áttörés a keddi tárgyalásokon.
2. Bár Oroszország ígéretet tett arra, hogy elkezdik kivonni csapataikat Kijev és Csernyihiv térségéből, utóbbi város ellen óriási támadás indult. Az ukrán hadvezetés szerint sem orosz csapatkivonásról, csak átcsoportosításról van szó.
3. Szerda késő este az orosz katonák elkezdték a kivonulást az a Csernobili Atomerőműből az AFP hírügynökség szerint.
4. Brit hírszerzési információk szerint néhány orosz katona Ukrajnában megtagadta a parancsok végrehajtását, szabotálta saját katonai felszerelését, és az is előfordult, hogy véletlenül lelőtték az egyik saját repülőgépüket.
5. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök reggel kijelentette: az ukrán erők újabb orosz támadásokra készülnek az ország keleti részén.
6. Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint nyár előtt véget érhet Oroszország ukrajnai háborúja, mivel ezt diktálják az orosz érdekek.
7. Erdogan török elnök szerint Törökország szavatolhatja Ukrajna biztonságát.
Az orosz erők továbbra is négy területre, köztük a fővárosra, Kijevre összpontosítják csapásaikat Ukrajnában - közölte csütörtökön újságírókkal egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő.
Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok egymás után jelentett be szankciókat orosz vállalatokkal és magánszemélyekkel szemben, most több orosz szektor vállalataival és dolgozóival kapcsolatban jön embargó, közölte az amerikai pénzügyminisztérium egy sajtóközleményben.
Az Egyesült Államok újabb, Irán ellen hozott szankciói csupán Washington kudarcos politikáját és gyengeségét jelentik - szögezte le csütörtökön az iráni külügyi szóvivő, miután előző nap az Egyesült Államok újabb, Teherán elleni büntetőintézkedéseket jelentett be.
Kína Tajvanra gyakorolt diplomáciai és katonai nyomása fenyegetést jelent minden demokráciára - mondta Sandra Oudkirk amerikai diplomata a Reuters szerint.
Márciusban 455 ezerrel növekedett a foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban az ADP jelentése szerint.
Bár az utóbbi órákban derűlátó hírek érkeztek az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalásokról, az Egyesült Államok kételkedik az orosz fél szándékainak komolyságát illetően – írja a Sky.
Oroszország igyekezett eloszlatni azokat a félelmeket, hogy atomfegyverek bevetését fontolgatja - számolt be a Sky News.
Két évvel a világjárvány kirobbanása után a tudósok és az orvosok a koronavírus-fertőzés hosszú távú következményeire irányítják figyelmüket. A legújabb tanulmányok a cukorbetegséget is felvették a Covid-19 lehetséges hosszú távú következményeinek listájára - írja a CNN.
Az Egyesült Államok akkor is fenntartja az iráni Forradalmi Gárdával, az iszlám köztársaság ideológiai hadseregével szembeni szankciókat, ha létrejön az atomalku - jelentette ki Robert Malley, az Egyesült Államok iráni különmegbízottja vasárnap a katari Doha Forumon.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter pénteken kijelentette, hogy Kína ellen büntetőintézkedések "jelenleg nem szükségesek és nem is helyénvalók", mivel Washington reméli, hogy Peking nem fogja segíteni az orosz háborús erőfeszítéseket.
Váratlanul kényszerleszállást kellet végrehajtania Andrzej Duda lengyel elnök gépének. Duda éppen Joe Bidennel készült találkozni a délkelet-lengyelországi Rzeszówban – írja a BBC.
Egy hosszú távú gázpiaci megállapodást kötött ma egymással az Európai Unió és az Egyesült Államok az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás és az európai energiabiztonság fenntartása érdekében – jelentette be pénteken délelőtt egy közös közleményben az EU és az Egyesült Államok. A megállapodás lényege, hogy az Egyesült Államok már idén további 15 milliárd köbméter cseppfolyósított földgázt küld Európába a gáztárolók minél magasabb szintű feltöltése érdekében, 2030-ig pedig fokozatosan évi 50 milliárd köbméterre növelik az amerikai LNG-szállításokat, amellyel párhuzamosan az európai LNG fogadó és szállító infrastruktúrát meg kell erősíteni, közben pedig a 2030-as és 2050-es klímacéloknak is meg kell felelni.
Érdekes videós bejelentkezés szivárgott ki Ukrajnából, melyben az ország kormányerőivel együtt harcoló amerikai önkéntesek jelentkeznek be a frontvonalról. A kommentátor (valószínűleg ironikusan) kifejezetten pozitívan nyilatkozik az ottani helyzetről, Paradicsomnak és mókának nevezve a háborút.
Oroszország egy hónapja indított teljeskörű inváziót Ukrajna ellen, de nyugati és ukrán jelentések szerint az orosz megszálló erők csak lassan haladnak előre, és az ukrán hadsereg is fel tud mutatni részsikereket. Putyin már elővette a legveszélyesebb fegyvereit, a Kindzsal hiperszonikus rakétát is bevetették Ukrajnában. Az orosz erők továbbra is elsősorban a városokat ostromolják, a legrosszabb a helyzet az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban, amely stratégiai jelentőségű Moszkva számára, ugyanis már csak ez a város áll ellen annak, hogy megteremtődjön a Krím és a szakadár Donyecki Népköztársaság közötti összeköttetés. Továbbra is számos ország támogatja fegyverszállítmányokkal Ukrajnát. A brüsszeli NATO-csúcson eldőlt, hogy még több NATO-katona jön Magyarországra. Orbán Viktor bejelentette, hogy hamarosan török, olasz, horvát és amerikai katonák érkeznek Magyarországra a NATO kötelékén belül.
Az elmúlt órák legfontosabb hírei:
1. Továbbra is lassan haladnak előre az orosz csapatok Ukrajnában, elsősorban a városokat bombázzák. A már szinte teljesen szétlőtt, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt még mindig nem sikerült elfoglalniuk a megszállóknak, de embertelen állapotok uralkodnak a településen.
2. Az ukrán erők sikereket is fel tudtak mutatni: bejelentették, hogy visszafoglalták az oroszoktól a Kijevtől nem messze található Makariv városát.
3. Az orosz hadsereg az elmúlt 24 órában több mint 30 kilométerre húzódott vissza Kijevtől keletre, és több ukrajnai fronton is megkezdte védelmi állások kialakítását.
4. Nagy-Britannia hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának.
5. Dimitrij Poljanszkij helyettes ENSZ-nagykövet kijelentette: Oroszország fenntartja a jogot, hogy nukleáris fegyvert használjon, ha úgy érzi, hogy a NATO fenyegeti a létezését.
6. A NATO főtitkára kijelentette: nem lesz légtérzár, nem küldünk csapatokat Ukrajnába.
7. A brüsszeli NATO-csúcson eldőlt: még több NATO-katona jön Magyarországra.
8. Orbán Viktor bejelentette: hamarosan török, olasz, horvát, amerikai és montenegrói katonák is érkeznek Magyarországra a NATO kötelékén belül.
9. Joe Biden kijelentette, Amerika egészen biztos nem hagyná válasz nélkül, ha Vlagyimir Putyin vegyi fegyvereket vetne be Ukrajnában.
10. Az ukrajnai háború kitörése óta most először került sor katonai foglyok cseréjére.
A The Institue for the Study of War nevű amerikai agytröszt közzétette legfrissebb térképét Vlagyimir Putyin inváziójának állásáról.
84 éves korában elhunyt Madeleine Albright, az Egyesült Államok első női külügyminisztere - jelentette be szerdán a volt tárcavezető családja.
Február végén ünnepelte a világ az 50. évfordulóját annak, hogy az Egyesült Államok megkezdte a diplomáciai nyitást jelenlegi legnagyobb riválisa, a Kínai Népköztársaság felé. Azaz csak ünnepelte volna, ha a két nagyhatalom közötti kapcsolatok nem lennének mélypontjukon, és Oroszország nem indított volna inváziót Ukrajna ellen február 24-én. A megrögzött antikommunista hírében álló amerikai elnök, Richard Nixon 1972. február 21. és 28. között tett látogatást Kínában, melynek során találkozott a kommunista állam alapító vezetőjével, az idős Mao Ce-tunggal, és látogatást tett a kínai nagy falnál is. Most, amikor úgy tűnik, hogy Peking, ha ímmel-ámmal is, de sokkal inkább Moszkva, mint Washington mellé áll az egyre hidegháborúsabb politikai légkörben, érdekes felidézni a fél évszázaddal korábban történteket, amikor az Egyesült Államok és Kína éppen a mindkettőjükkel ellenséges viszonyban álló Szovjetunió miatt döntött úgy, hogy nyit egymás felé.
Oroszország közölte az amerikai nagykövettel, hogy a kapcsolatok megszakításának küszöbén állnak - számolt be a Sky News.
Élőben zajlik a kormányinfó.
A mediterrán régió a felmelegedésben egyik leginkább érintett területnek számít.
Koordinált támadás érte a francia vasúthálózatot.
Nem látszódik a megoldás.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
